Érdekes dolog egy politikus emlékezete. Ronald Reagan nekem az első amerikai elnök, akiről saját emlékeim voltak. Nem sokat tudtam róla, de sokat láttam a TV-ben, éreztem, hogy fontos dolgok történnek körülötte. Akkoriban indult a műholdas tévézés, lett nekünk is MTV otthon, és ott sokat nyomták a Genesistől a Land of Confusiont. Annyit jó érzékkel levettem, hogy a klip készítői sem Reaganről, sem Thatcher asszonyról valamiért nem voltak jó véleménnyel. Egypártrendszerben felnőtt gyerekként nem tudtam sokat jobb és baloldalról, de éreztem, hogy itt valami komoly vita lehet a levegőben, és valamiért nagyon kell utálni ezeket az embereket.
Azóta megértettem, hogy a showbusinessben mindig a jobboldali, republikánus, konzervatív a hülye, született idióta, viszont a balos, demokrata, liberális általában a jó fej. Az általam nagyra tartott Elnök embereiben is Bartlet elnök kötelezően demokrata, a sorozatban feltűnő republikánusok pedig kb. annyira szimpatikusak, mint a hollywood-i háborús filmek német katonái: nem szeretnél közéjük tartozni. A Született feleségekben is a leggázosabb nőről derül ki valamikor félidőben, hogy rettenthetetlen republikánus és ennek megfelelően, afféle kötelező gyakorlatként perverz fegyvermániás és tele van mindenféle elfojtottsággal és beteges hajlamokkal.
Nyilván Reagan korában, a 80-as évek végén a megzavarodott akkori magyar nyilvánosság is azt gondolta, hogy a Gorbacsovval vívott meccsében neki kell a rosszfiúnak lennie, mégiscsak tudjuk már, hol a helyünk. Ennek megfelelően Gorbacsovról egy elképesztően geil slágert készített a Neoton Família, Reaganről meg azt a viccet mesélte minden kisgyerek az iskolában, hogy leégett a könyvtára, ami azért nagy baj, mert még egy csomó könyv nem volt kiszínezve.
Mítosz könnyebben épül halott politikusról, és mítoszt rombolni a legjobban élő politikus tud saját magáról. Gorbacsov ma Louis Vuitton táskát reklámoz (ez még egy ok a számos mellett arra, hogy soha ne vásároljak ilyen terméket), és hülyeségeket beszél rendezvényeken, ahová meghívják, ahogy ezt tette Horn Gyula emlékezetes 75. születésnapi ünnepségén.
Most, hogy már van egy kis történelmi perspektívánk, és talán már felépítettünk némi védelmet a legszimplább, olcsó agymosó technikákkal szemben, tényleg ideje újragondolni Reagan elnököt. Megnyerte a hidegháborút, és ha nem is kizárólag rajta vagy döntésein múlt a szovjet birodalom szétesése, biztosan hozzájárult ahhoz, hogy a végső vergődése rövidebb legyen. A nyertesek oldalán ott álltunk mi is közép-európai társaink mellett, és a minimum, amit tehettünk, hogy most szobrot állítottunk neki. Előbb-utóbb a dolgok helyre kerülnek, és talán egyre inkább a bronzba öntött sikeres politikus, és egyre kevésbé a Genesis videó bumfordi figurája jut az eszünkbe róla.
