Magyar Köztársaság vagy Magyarország? Félek, hogy ez a vita is csak a jó öreg logika mentén dönthető el: ilyenes vagy, vagy olyanos? Jó érv, olyan, amelyet minden megjegyzés és kikötés nélkül használni lehetne, nemigen akad. Ha egy adatlapon ki kellett eddig is töltenem a születési helyem, beírtam, hogy Magyarország, és még senki sem dobta vissza ezt azzal, hogy az Magyar Köztársaság, te ostoba. Viszont az is igaz, amit valahol egy kommentben olvastam: ha ott van a névben a „Köztársaság”, akkor legalább annyit biztosan megtudhat az egyszeri szemlélő, hogy az ország államformája nem királyság.

(forrás: http://charta.info.hu/kepek/2010/gyurcsany-ferenc-beszel)

Ennek a vitának biztos van egy alkotmányjogi síkja, amihez nem értek. Laikusként valami olyasmit érzek, hogy egy dolog a földrajzi név – lehet mondani, hogy ezt írom be születési helyként a nyomtatványra –, és egy másik dolog az országot megtestesítő intézmény, praktice az állam neve, amelynek opcionálisan lehet eltérő neve a földrajzi névtől. Megnéztem, hogy mi a helyzet az EU-ban, ki hogyan él ezzel az opcióval. A királyságot, illetve nagyhercegséget egy kivételével minden érintett kiteszi, az egy kivétel Spanyolország, amely nem Spanyol Királyság. A köztársaságok közül Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Málta és Románia a saját nevével azonosan szerepel az alkotmányukban is, a többiek kiteszik a köztársaságot.

Az állás tehát: 27-ből 8-an nem használnak utótagot, 13-an a köztársaságot, 5-en a királyságot és az egy szem Luxemburg a nagyhercegséget teszi a neve végére. Ha csak innen nézzük, akkor kb. ugyanolyan normálisnak tűnik mindkét verzió. Az jól látszik, hogy az államforma tisztázása a névben valamiért a monarchiák számára sokkal fontosabb, ott csak egy renitenskedő akad. Ha jobban megnézzük viszont, hogy a 13 köztársaságra végződő hogyan áll össze, akkor azt láthatjuk, hogy a közép-európai új tagállamok közül egyedül Románia lóg ki a sorból. Ez nyilván nem lehet véletlen. A rendszerváltozás fontos vívmánya volt ebben a térségben, hogy A verzió szerint az állampárti berendezkedést kifejező népköztársaságból köztársaság lett, B verzió szerint pedig egyáltalán önálló államként elkezdett az adott ország funkcionálni, így a baltiak, Csehország és Szlovákia, a volt Jugó tagállamok. Ezek pedig követték a helyi divatot, és ők is köztársaságok lettek – nem csak az államformájukban, hanem a hivatalos nevükben is.

A köztársaság utótag kitétele általában is azzal nyer értelmet, hogy kifejez valamiféle szakítást az előző állapottal. Túl a népköztársaságokon ilyen lehet még a monarchiák vége is például az olaszok vagy kevésbé élesen az osztrákok esetében. Ha a sajátos, leváltós történelmi kontextus hiányzik, akkor ez akár érthetővé is teheti, hogy miért nincs szükség többé a névben az utótagra. Innen nézve kicsit aránytalannak tűnik Gyurcsány Ferenc véleménye, aki gazemberségnek minősítette az elnevezéssel kapcsolatos terveket, és a köztársaság leváltását vizionálta. Ez utóbbi pedig csak úgy képzelhető el, ha vagy királyság (esetleg nagyhercegség) vagy népköztársaság lenne az új alkotmány szerinti államforma. Ha már Gyurcsány Ferenc neve előkerült, akkor mindjárt itt lehet még egy ok, amiért a jobboldal nem szívesen látja az ország hivatalos nevében a köztársaság szót: a korábbi miniszterelnök túl sokat használta.

PS: kicsi zavart a fenti, illusztrációnak is használt régebbi kép is sugall. Az aktuális harcnak jobban megfelelne a pulpituson használt nagybetűs írásmód, mert az ebben a formában az ország névben szereplő utótagnak szólhatna, a háttérben lévő kisbetűs viszont az államformának vagy az eszmének