Nagy most a zaj Gyurcsány Ferenc ügyészségi meghallgatása körül. Elemzői szempontból azonban nem látok semmi olyan izgalmas új fejleményt, amely miatt külön foglalkozni kéne vele. A büntetőügy megy a maga útján, a végén hoz majd a bíróság valamilyen ítéletet, addig pedig egészen biztosan valamennyi mérföldkőnél a meggyanúsított volt kormányfő gondoskodni fog arról, hogy minél nagyobb médiafelületet lefoglaljon. A nagy zajban azonban kevés szó esik magáról az ügyről, a King’s City beruházás tervéről. Nyilván egy büntetőeljárásban már nem az alapprobléma lesz érdekes, hanem a konkrét vád részletei. Jogi értelemben ugyanis semmiképp nem bűncselekmény a Velencei-tó partjára, a Velencei Madárrezervátum mellé gigantikus kaszinót építeni. A politika azonban a szimbólumokból ért. A King’s City projekt pedig egy látványos, többrétegű szimbólumcsomag volt. Akit érdekelt, már rég meghozta a maga politikai ítéletét.
Sólyom László a Velencei Madárrezervátumban, 2008 tavaszán
A Köztársasági Elnöki Hivatalban töltött éveim alatt Sólyom László végigjárta az ország legfontosabb természeti kincseit, és mindenhol felemelte a szavát, ahol értelmetlen beruházásokkal a természet szükségtelen károsítására készültek volna. Hatásköre nem volt arra, hogy bármit megállítson, de megszólalásai hatottak. Legtöbben csak a Zengő csúcsára tervezett radarral kapcsolatos ellenvéleményére emlékeznek, de volt még bőven más ügy is: egy zempléni terület teljes elárasztásával járó szivattyús erőmű terve az Aranyos-völgyben, a tokaji borvidéket veszélyeztető szerencsi szalmaerőmő, a Balaton keleti medencéjének életét tönkretevő repülőtéri elképzelések Szentkirályszabadján, és persze Sukoró maga. Nota bene, egyikből sem lett semmi. Ez amúgy érdekes illusztrációja a szelíd, értelmes szó erejének.
Ismerem, sokat hallottam az ellenoldal érveit. Kell a beruházás, ez pörgeti a gazdaságot, ettől lesznek munkahelyek. Nyilván ezek releváns szempontok. Ha azonban csak ezeket vesszük figyelembe döntéseink során, ha a kivételesen értékes magyar természeti örökség zárójelbe tehető, másodlagos szempont, akkor hűen reprodukáljuk a fejlődő országok, leginkább Afrika általános fejlesztési politikáját.
A természeti kincsek értékét nem tartják nyilván a tőzsdén, nem hatnak rájuk konjunktúra-ciklusok. A tönkretett természet mindig, a gazdaság állapotától függetlenül pont ugyanakkora veszteséget fog jelenteni. A nyereség oldalán viszont nem hiszem, hogy ilyen stabil lenne a helyzet. A kaszinó üzleti tervében vajon lehetett számolni egy ekkora, ilyen tartós visszaeséssel? Biztos, hogy a beígért munkahelyek ma is meglennének? Esetleg – ha mégis sikerült volna összehozni a beruházást – ma egy félgőzzel pangó, kihalt kolosszus állítana méltó emlékművet az egykori természetes tópart helyén az egy sakklépésnél tovább nem látó politikusoknak.
Teljesen természetesnek tartom mindezek fényében, hogy a frissen indult ökopárt, az LMP Sukoró ügyben verte a tamtamot, és egyik alapítója, Schiffer András végül az ügyészséghez fordult. Őt ma ezért a baloldal Gyurcsányhoz hű radikálisai kitagadják. Magáról az alapproblémáról eközben semmi szó nem esik. Schiffer bírálói ma már csak azt látják, hogy politikai támadást intézett az egykori kormányfő ellen. Fel sem merül, hogy ennek tartalmi okai voltak, összefüggésben az új párt eredeti értékrendjével, küldetésével. Azt már ide sem érdemes hozni, hogy amúgy Európában a baloldaliság és az ökológiai érzékenység együtt szokott járni. Nálunk ez sosem ment, ezt a nyelvet a hagyományos magyar baloldal egyszerűen nem érti.
A King’s City vaskos szimbólum, amelynek csak egy kis szelete a most induló eljárás tárgyát képző telekcsere-ügylet. Benne van a csomagban a magyar táj jellegével és igényeivel szembeni sokszor megnyilvánult érzéketlenség, és maga a magcélzott végeredmény is: egy kaszinó. A rivális oldalon álló politikus ennél ideálisabb célpontot elképzelni sem tudna. Nem családi élménypark, nem iskola, nem szanatórium, hanem a jólétét fitogtató gazdagság, a levevés, a szenvedélybetegség színtere – de amúgy ha nem is pont az, ez a percepció három perc alatt simán felépíthető. Lehet firtatni, hogy jó ötlet-e kirakni az ügyészségi meghallgatás videóját, jól teszi-e Gyurcsány, hogy ilyen stílusban kezeli a helyzetet. Szerintem ez tökéletesen érdektelen. Láthatóan a volt miniszterelnököt sem az eljárás kimenetele izgatja, ezért is fenyegeti bátran az eljáró ügyészeket. Ő politikai győzelmet szeretne aratni. Egyedül azt nem veszi észre, hogy egy olyan pályán vívja költséges küzdelmét, ahol már réges-rég lefújták a meccset.
