Kicsi változások a lényegben

2011.03.10. 15:15 kumin

Miután már a blogszféra nagy buzgalommal rávetette magát a tegnap megjelent alkotmánytervezet legizgalmasabb falataira, megpróbálok néhány olyan aspektust megnézni a szövegben, amelyekről még nem túl sok szó esett, de érdekesek lehetnek. Miután a formai, stiláris és a preambulumot érintő kritikák dominálták az eddigi írásokat, én most megpróbálok inkább a tartalommal foglalkozni, és bepillantani az állítás mögé, amely szerint az államszervezetet érintően nincsenek jelentős változások. Ezzel az állítással egyetértek, de azért érdekes átalakításokat lehet találni. Nem biztos, hogy ezek a legfontosabbak, de első átfutás után én a népszavazásnál és a köztársasági elnök Országgyűlést feloszlató hatáskörénél találtam finomságokat.

Kezdjük a népszavazással, hiszen ennek önmagán túlmutató jelentősége van annál fogva, hogy a most alkotmányozó politikai erő még ellenzékben pont egy népszavazással adta a legnagyobb pofont az akkor kormányon lévő riválisának. Még a NATO-népszavazás előtt megszületett korábbi szabályozás - az érdektelenségből esetlegesen adódó blamától tartva – új rendszert vezetett be az érvényesség megállapítására. Nem az összes megjelenő számát korlátozta alulról az összes választó 50%-ában, hanem megelégedett azzal, hogy legalább az összes választó 25%-a adjon azonos választ. A módszer jónak bizonyult arra, hogy a szükségszerűen kisebb mozgósító erejű népszavazásokat is érvényessé lehessen tenni, különösen, ha az egyik válasz felé nagy eltolódás volt várható. A megoldás nem szándékolt következménye lett viszont, hogy könnyebb lett így érvényes országos népszavazási eredményt produkálni bármilyen ügyben.


Az új alkotmány tervezete visszatérne a normális menethez, azaz az összes választó 50%-ának megjelenésétől tenné érvényessé az eredményt. Az emlékezetes 2008-as Fidesz-KDNP által kezdeményezett népszavazás eredménye érvényes lett volna ezzel a szabályozással is – igaz, hogy csupán egy paraszthajszállal, 50,51 %-os volt akkor a részvétel. A hatályos érvényességi küszöb felett viszont sztratoszférikus magasságokban repült át a referendum: a szükséges 25 % helyett 41-42%-a összes választónak mondott egy irányban véleményt a három kérdésben. Mindez egy olyan népszavazásnál alakult így, amelynek politikai környezete és témája igencsak kedvezett a részvételnek. Kevésbé forró hangulatban 50% fölé vinni a részvételt nem tűnik egyszerű mutatványnak, így megállapíthatjuk, hogy – amennyiben ez a rendelkezés így marad – a jövőben lényegesen nehezebb lesz sikeresen népszavazni.


Jól van-e ez így? Egyrészt ad egy kis támadási felületet a változtatás, hiszen a politikai rivális felemlegeti, hogy épp azon a területen szigorítana most a kormányzó pártszövetség, amelyen ellenzékben komoly sikert ért el. Ezt a támadást viszont könnyű visszavágni azzal, hogy az ominózus referendum az új szabályozás szerint is érvényes lett volna. Összességében pedig – és ezt mondom úgy, hogy általában nem vagyok nagy rajongója a népszavazás intézményének – nem árt, hogy a szokásos, vagy normális szabály kerülhet vissza az érvényesség megállapítására. A népszavazás képviseleti demokráciában rendkívüli eszköz, ezt a rendkívüliséget jobban biztosíthatja a régi-új érvényességi küszöb.


A másik izgalmas terület a köztársasági elnök Országgyűlés feloszlatási hatáskörét érinti. Ez a most hatályos alkotmányban és a tervezett újban is két feltételhez van kötve. Az egyik feltételt lényegében változatlan formában megőrizné az új alaptörvény (új szöveg: „Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg”, most hatályos szöveg: „a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.”) A most hatályos másik feltétel viszont eltűnik („az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól”). Túl sok könnyet nem érdemes hullatni érte, ez ugyanis maga volt a megtestesült lehetetlenség, valami olyan őrjöngő alkotmányos válságot feltételezne egy ilyen helyzet, amelyet még az összes országgyűlési képviselő folyamatos delíriuma esetén is nehéz lenne elképzelni.


Jött viszont egy újabb feltétel, ami így szól: „az Országgyűlés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.” Ez sem túl valószínű eset, de legalább könnyebben elképzelhető, hogy egy elhúzódó, kilátástalan alkotmányos válság következtében valami ilyesmi megtörténik, szemben az egy éven belüli négy miniszterelnök-cserével. Könnyebb azonban nem lett Országgyűlést oszlatnia az államfőnek. Ezt azért fontos két vonallal aláhúzni, mert a tervezés korábbi stádiumában még voltak olyan szövegváltozatok, amelyek valamilyen közelebbről meg nem határozott mély politikai válság esetén is, lényegében szabadkezet adva engedték volna az államfőnek az előrehozott választások kicsikarását, tehát ez a kezdeti buzgalom most nyom nélkül eltűnni látszik. Általában is azért fontos ez a pont, mert múlik rajta az államfő és a törvényhozás közti hatalmi viszony, amely ha jelentősen másképp alakult volna, az a parlamentáris kormányforma elhagyása felé vezető utat is jelenthette volna.

Azzal pedig, hogy egy értelmetlen és nagyon nehéz feltételt kicserélünk egy értelmes, de szintén nagyon nehéz feltételre, a korábbi egyensúly nem borul fel, viszont a szabályozás komolysága nő – ez pedig üdvözlendő fejlemény, még ha önmagában nehéz lenne rámondani, hogy már ezért is érdemes volt új alkotmányt írni.
 

Címkék: népszavazás alkotmány elnök köztársasági

25 komment · 7 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://kuminszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr902728056

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Alkotmányos bosszú a főbírónak? 2011.03.10. 20:13:36

Két nappal ezelőtt tengelyt akasztott Baka András, az Országos Igazságszolgáltatási tanács – és egyben a Legfelsőbb Bíróság – elnöke és Balsai István fideszes képviselő. A vita oka az volt, a főbíró "szerencsétlennek" nevezte a hé...

Trackback: Gyorshír: Hibásan másoltak be pár cikkelyt az Alkotmányba 2011.03.10. 19:46:09

Hibásan másoltak be néhány cikkelyt a készülő alkotmánytervezetbe 2011. március 10. 18:00 Schmitt Petronella, az Alkotmányelőkészítő Bizottság titkárának közleménye szerint az új Alkotmány W cikkelye helyesen: "A vérbulcsúkat és a jenőke...

Trackback: Befejezés 2011.03.10. 17:24:05

Az 1989-90-es rendszerváltó Alkotmány bevezető szavai: A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfo...

Trackback: Hétszilvafás alkotmány 2011.03.10. 17:05:38

Van benne vármegye, termékenységi cenzus és Kúria. Jár-e majd alanyi jogon a hét szilvafa, lesz-e füstadó, pallosjog és első éjszaka joga? Február 28-án terítették a "Kérdések az új alkotmányról" elnevezésű szórólapot. Nyolc nap alatt a Post...

Trackback: Ön melyik politusunkat írná az alkotmányba? 2011.03.10. 16:45:28

Már a NENYI is szép önünneplés volt, mint az 56-os forradalomnak a 2010-es "forradalomhoz" való hasonlítása is. Azt azonban nem gondoltuk, hogy képes magát beírni az alkotmányba. Sőt nemcsak magát, de az egész bandáját is az utolsó Meggyes...

Trackback: Tetszik az új alkotmány? - de őszintén! 2011.03.10. 16:20:01

Sok weboldal éppen most szavaztatja a népet az új (tervezett) alkotmányról, hogy tetszik-e vagy sem, miért pont mi maradnánk ki? :-) Pedig a kérdés nem is olyan egyszerű: a tervezett szöveg egy elég erős jogi szöveg, amit lehet, hogy tud értelmezni az ...

Trackback: Nem az "ispánozás" a fő baj az Alkotmánnyal... 2011.03.10. 16:12:53

...hanem annak szigorúan vett tartalma, miszerint a demokratikus választások eredményét, a népakaratot bármikor felülírhatja Járai Zsigmond és Schmitt Pál duója. A Költségvetési Tanács és a köztársasági elnök megfelelő (ámde, mint látni fogjuk, kellő &...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

legeslegujabbkor 2011.03.10. 16:51:28

Csak röviden az elsőhöz. Igazad lenne, ha az önkormányzati választási küszöböt is fölvitte volna. Vagy szerinted az nem olyan fontos választás?
A másodikhoz. Érdekes, hogy te nem kapcsolod össze a Költségvetési Tanács vétójogának a megadásával a feloszlatási jogot. Még valami. Szerinted mennyi változtatás lesz, amíg megszületik a végleges forma, és meddig lesz a Fidesz változat érvényben?

Wolff 2011.03.10. 16:52:55

Igazán öröm látni, hogy a média kedvelt politológusait nem zavarja a tiszta, klasszikus plurális választójog bevezetése. Igazuk van, ez mélyen demokratikus, nem sért egyetlen nemzetközi egyezményt sem, aminek Mo. részese stb.

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.03.10. 17:00:18

@Wolff:

Magyarország nem részese semmilyen nemzetközi egyezménynek.
Ezért is jó, hogy nevet változtat.

Semmi EU, ET, NATO, ilyenek...
1944-et nevezi meg, mint jogelődöt.

Hitlerrel még szövetségben állunk ?

almodhi 2011.03.10. 17:03:13

Szerintem nonszensz, hogy egy népszavazás azért ne legyen érvényes, mert nem szavaznak elegen ... ellene.

A költségvetési tanács indirekt parlament-feloszlató joga is érdekes. mos nem az elnök, hanem a KT csikarja ki az új választásokat.

És a szülőtartás se kutya...

is 2011.03.10. 17:32:42

en is buszke voltam meg ifju koromban, amikor egy-ket ilyen kisebb sulyu javaslatom bekerult egy-egy dokumentumba. meg amikor magy oregek mondtak nekem, a zoldfulu kezdonek, hogy milyen jo meglatasaim vannak.

minafoto · http://www.minafoto.hu 2011.03.10. 17:43:08

Hm, van egy picike rész amiről mindenütt hallgatnak, nekem ez tűnt fel. Az új alkotmány a magzatot a fogantatás pillanatától védi, szemben a mostani abortusztörvényekkel. Végül is ez is lehet módja a népességszám emelésének...

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.03.10. 17:49:35

@minafoto:
És az is hozzátartozik, hogy...

" Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. "

Úgyhogy a magzat jogát az anya szabadságvesztésével is meg lehet védeni.

Egyéni joga, hogy együttműködjön, ha le van kötözve.

attioatta 2011.03.10. 18:06:48

A javasolt szabály szerint: ha a 8 millió választópolgárból 40000001 elmegy szavazni, és közülük 2000001 IGEN-t mond, akkor a nép úgy döntött, hogy igen...
Ha a 8 millióból 4000000 megy el szavazni, és mind a 4 millió IGEN-t mond, akkor az egy érvénytelen népszavazás, és a nép nem dönt...
A hatályos szabály igazságosabb. Ahogyan csökken a résztvevők száma, úgy nő az eredményes döntéshez szükséges szavazatarány: pl. ha csak a választók 25%-a szavaz, akkor már a szavazatok 100%-ának IGEN-nek kell lennie a döntéshez.
Egyébként több nyugat-európai országban is a mostani szabályt alkalmazzák.

Molenaaar 2011.03.10. 18:35:48

Igen. Sajnalom, hogy az allamszervetet nem tartjak modisitasra erdemesnek.

A feloszlatasra viszont lett vona egy szofisztikalt, altalam favorizalt megoldas.
A mostani megoldas nem ad lehetoseget, hogy elkeruljunk meg egy olyan helyetet mint 2006-ban. Ugyanakkor messzemenokig egyet ertek, hogy a valsag eseten feloszlatas tul nagy jogkor lett volna. A megoldas viszont nem az kell, hogy legyen, hogy akkor hagyjuk. :)
A megoldas az eljarasjog, a fekek es egyensulyok kidolgozasa. Azert irom ide, mert pont a nepszavazashoz (alkotmanyos nepitelet) van koze.
1. A KE a parlamentet alkotmanyos valsag eseten feloszlathatja. (o diszkrecionalis dontese)
2. A feloszlatas eljarasa 2 koros.
3. Eloszor elkuldi a leiratot az OGY-nek, hogy oszlassa fel magat. (ha megteszi uj valasztasok kiirasa)
4. Ha nem indoklassal ellatott hatarozatat visszakuldi a KE-nek.
5. A KE elfogadhatja a hatarozatot, vagy nem. Ha nem akkor nepszavazast ir ki az OGY feloszlatasarol.

Es a legyeg. Ha a nepszavazason a feloszlatas kerul tobbsegbe a parlament megy. Ha viszont a nem szavatok, a KE hivatala megszunik. Vagyis a KE felelos a donteseert. Az intezmeny egy ketelu kard, ami nagyobb megfontoltsagra kesztetni a partokat a kampanyban (hiszen nem nyertek tutira 4 evet) es a KE diszkrecionalis jogat a valos lehetosegek (tenyleg akkora-e a felhaborodas, hogy elmennek es igennel szavaznak) korlatozzak.

nevetőharmadik 2011.03.10. 19:41:56

@Molenaaar: Nem is hülyeség. Gratulálok a koncepcióhoz.

almodhi 2011.03.10. 19:43:00

@Molenaaar: ehhez a közvetlenül választott elnök illene... az meg macerás.

almodhi 2011.03.10. 19:46:00

@almodhi: ja, meg az ilyen racionálisan felépített játékelméleti dolgokat nem szeretik a politikusok...

Csigorin 2011.03.10. 19:50:09

A legnagyobb hiba maradt meg. A mostani alkotmany egy alkalommal mondott csodot, a 2006os bizalmi valsag idejen. Semmit se lehetett tenni az elutasitott hitelet vesztett kormannyal szemben. Ez az uj szerint is ugyanigy marad. Akkor? Egy komoly bajra derult feny, es azt is kezeletlenul hagyjak...

Grigorij Pantyelejevics 2011.03.10. 19:53:54

Ha már olyan rohadt nagy kényszer az alkotmányozás, hogy megelőzi fontosságban mondjuk a pártfinanszírozás átláthatóvá (legálissá) tételét, vagy teszem azt a politikusok juttatásainak hasonló gatyába rázását, akkor én mezei zember, elvártam volna, hogy valami olyan szülessen, ami (nem vagyok egy mohó) úgy 1-2 évtizeddel előrébb visz, mutat.
Ehelyett kapok egy olyat, ami évszázadokat repít hátra. És ha ezt fájlalom, akkor "kuss, mer' ez olyan történelmi".
Igen. Van benne történelem is. De ez
- arcpirítón általános iskolás,
- látványosan tendenciózus, adott kurzushoz köthető
- esetenként plafon leszakad méretű blődség.

Sajnos a célja tekintetében nemhogy lóláb, de ebből egy egész ménes kilóg.
- priori cél (és ez az összecsapottságon is látszik), hogy gumicsont legyen az összezuhant Nagy Magyar Gazdaságicsodaizé helyett
- látványos a 'bebetonozás' kemény akarata, érdekes kérdés mi lesz itt 2014-ben, ahhoz képest, amit mi demokratikus választásként megszoktunk
- gyomorforgatóan visszaállítja Orbán az államot arra a kádári útra, ami az életünknek abba a részébe akar beleszólni, amihez semmi köze, az együttélés jogi kerete helyett, kötelező állami ideológiát kapunk ismét

kezd az a sanda gyanúm lenni, Szeretett Vezetőnk programja úgy készül, hogy előveszik Debreczeni legsötétebb rémálmait és Matolcsy beszorozza hárommal.

almodhi 2011.03.10. 20:05:03

@Grigorij Pantyelejevics:

"Matolcsy beszorozza hárommal"

fog az neki menni?

breszt 2011.03.10. 20:07:08

Az összes választópolgár több mint fele nem szavazott érvényesen 2008-ban, (volt kb. 0,8 százalék érvénytelen szavazat), így egy paraszthajszállal ugyan, de a tervezett új szabályok szerint nem lett volna érvenyes a népszavazás.
Az 1989-es "négyigenes" népszavazás óta Magyarországon még nem volt olyan országos népszavazás, ahol az összes válaztópolgár több mint fele érvényesen szavazott volna. Így praktikusan ez a tervezett szabály az érvényes népszavazások végét jelentheti.
Mivel a népszavazásokkal általában az ellenzék szokott élni, az érvényesség szigorítása az ellenzék mozgásterét korlátozza jelentősen. Különösen érdekes, hogy az ellenzéknek ezek után miért lenne érdeke megszavazni az új alaptörvényt.

Molenaaar 2011.03.10. 20:15:27

@nevetőharmadik: Nagyon köszönöm. Nem teljesen sajátom a litván alkotmány inspirált. Ott nincs meg a két kör hanem a KE elnök bármikor népszavazás kiírásával feloszlathatja a parlamentet. :) Ezt a hazai környezetben túlhatalomnak gondolnám.

Mellesleg a teljes koncepcióhoz tartoznának határidők. (beérkezéstől számított 3 napon belül tárgyalni kell) és visszaélés elleni eljárási garanciák. (Ha a KE visszalép az 1 kör után 9 hónapig nem küldhet feloszlatási felszólítást az OGY-nek) Ugye ebben az esetben a népszavazás is gyorsabb lenne, mert nincs helye jogorvoslatnak.

Politikailag pedig hatalmas ára lenne annak, ha valaki felelőtlen és belemegy és elveszti a népszavazást, hiszen 5 milliárdot kidobott az ablakon amikor az első körben is beláthatta volna, hogy tévedett. :)

Ez a válaszom almodhinak is, hogy a litván szabályzáshoz kellene erős felhatalmazású, választott elnök a 2 lépcső szerintem a kooperációra és a felelősségre épít.

Bár elismerem leginkább egy kétkamarás parlament együttes ülésén választott KE-hez illene.

Egyetértek, hogy macerás, de ha belegondolunk elég nagy ára volt 2006-ban a hatalomhoz való ragaszkodásnak

Molenaaar 2011.03.10. 20:20:08

Egyébként a "KE hivatal megszűnik kitételért" szörnyen szégyenlem magam... ezért nem szabad kapkodni soha.. :S Természetesen a megbízása szűnik meg nem a szegény KEH. :))

Grigorij Pantyelejevics 2011.03.10. 20:20:58

@almodhi: Nem fog. De majd megkérdezi otthon anyut. :)

kalozka 2011.03.10. 20:38:19

@breszt: Nem vagy túl jó matekból! A leadott szavazatok (50,51%) 0,79% volt érvénytelen ami 50,11% érvényes szavazat tehát így is érvényes lett volna.
8 040 125 szavazatra jogosult 4 026 917 érvényes szavazatot adott le ami több mint a fele...
valasztas.hu/hu/onkval2010/42/42_0.html

almodhi 2011.03.10. 20:48:23

@kalozka: igen, én is arra emlékeztem, hogy ha hajszállal is, de megvolt az 50%.

Jelentősége ennek azonban nincs, mert nyilván ha az "új" szabályok lettek volna érvényben, akkor az ellenérdekelt fél az otthonmaradásért kampányolt volna, így szinte biztos hogy oda lett volna a szociális népszavazás érvényessége...

breszt 2011.03.10. 21:31:01

@kalozka: ezt tényleg elnéztem, ettől függetlenül nem vagyok túl rossz matekból :)
Ettől függetlenül, ha ezt megszavazzák, akkor lényegében kinyírják a népszavazást mint intézményt.

1.szóló · http://ide-oda.blog.hu 2011.03.11. 00:30:00

off: "népszavazást" - "5 milliárdot"

Érdekelne, hogy honnan tudhatjuk, hogy egy népszavazás tényleg 4-5 milliárd forintba kerül?

Jó pár éve véletlenül belebotlottam egy (országgyűlési) választás költségvetésébe, ahol tétel volt az ÖSSZES szavazókörnek juttatott 1-1 vadiúj számítógép is (kb. 10.000 db.!).
Márpedig erre a kiadásra csupán 4 évenként lehet szükség, két "rendes" választás között nem, azaz ennyivel olcsóbb egy népszavazás...

Molenaaar 2011.03.11. 02:33:26

@1.szolo 2014;): Még 2007-ben mondta az akkori kormányszóvivő, hogy 4,5 milliárdot különítettek el a népszavazásra. Hirtelen ezt a cikket találtam.
www.kisalfold.hu/belfold_hirek/45_milliard_forintba_fog_kerulni_a_nepszavazas/2040735/

Átbogarásztam a költségvetést és a zárszámadást. Végül egy OGY határozatot találtam www.complex.hu/kzldat/o07h0111.htm/o07h0111.htm

Aki akarja elhiszi. :)

kalozka 2011.03.11. 08:02:36

@breszt: Igen tényleg kinyírja a népszavazást ebbe egyetértek. Amúgy a NATO szavazás előtt is így volt, de ettől még jobb a jelenlegi.

Remélem csak azért van benne a tervezetbe, hogy az ellenzéket visszakényszerítse az alkotmányozásba és valamit lehessen nekik engedni.

A szerző

Kumin Ferenc

Politológus-közgazdász, a Századvég Alapítvány vezető elemzője

2002 óta jelennek meg politikai elemzései az on- és az off-line médiában

2006 és 2010 között Sólyom László köztársasági elnök kommunikációs és stratégiai tanácsadója

Facebook

süti beállítások módosítása