Mi a helyzet a Médiatanács függetlenségével?

2011.01.17. 10:17 kumin

A Facebookon szervezett péntek esti, új médiaszabályozás ellen tiltakozó demonstráció kiáltványának két pontjával szeretnék kicsit foglalkozni, mert szerintem a legtöbb kritika az utóbbi három hétben ebben a két pontban foglalható össze a leginkább. Most kezdem a harmadikkal, (a médiahatóság és a médiatestületek politikai függetlenségének biztosítása), és egy későbbi posztban végiggondolom a negyediket (az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések lehetőségének eltörlése).

 

Mielőtt a lényegre térnénk, érdemes megjegyezni, hogy az új médiatestületek nem az új médiatörvény elfogadásával jöttek létre, hanem lényegesen korábban. Az OGY már augusztusban megváltoztatta a korábbi médiatörvényt, és az új szabályok szerint október elején létrejött az öttagú Médiatanács, illetve megválasztották a Közszolgálati Kuratórium pártok által delegált hat tagját, majd a teljes testület november elején tett esküt.
A január 1-ével hatályba lépő médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló, népszerű (?) nevén új médiatörvény a Médiatanács tagjainak megválasztását és megbízatásuk időtartalmát tekintve csupán szó szerint átvette a nyáron már elfogadott megoldást ezzel a szöveggel:

124. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással.

Ha egy pillanatra eltekintünk az OGY jelenlegi összetételének rögvalóságától, a fenti szabályban több garancia is megjelenik a testület függetlenségének biztosítására. Amennyiben egy tipikus parlamentáris kormánynak feles többségű támogatottsága van csak, akkor egyedül nem tudja megválasztani a tagokat, kompromisszumot kell kötnie az ellenzékkel is, hogy meglegyen a kétharmad. A kilenc év pedig nem csupán egy, hanem két cikluson is túlnyúlik, tehát a Médiatanács négy év után „leválik” politikai ciklusról és csak az azt követő rendes választások után egy évvel lesz ismét esedékes a megválasztása.
Visszatérve azonban a valóságba a kép erősen megváltozik. A kormánypárti szövetségnek kétharmada van az OGY-ben, így semmiféle kompromisszumra nem volt szükség az ellenzékkel a testület megszavazásához, ennek megfelelően a Médiatanács elnökét (amely posztra amúgy automatikusan jelölt a miniszterelnök által kinevezett NMHH elnök) és a tagokat kizárólag a kormánypárti jelöltek közül választotta meg a törvényhozás október 11-én.
 

Az összetételére vonatkozó kritika valójában két dolgot állíthat: a meglévő szabályozás alapján kellett volna másképp, önkorlátozó módon megválasztani a tagokat, illetve a szabályozást is eleve másképp kellett volna megalkotni. Az első állítás vizsgálatához érdemes tudni, hogy a Médiatanács általában feles többséggel dönt, de műsorszolgáltatási jogosultságokról első körben csak kétharmaddal tud határozatot hoznia, viszont a megismételt voksoláson itt is elég a sima többség.
 

Az akarat érvényesüléséhez tehát az ötfős testületből három egyetértő emberre van szükség. Ebből elvileg levonható a következtetés: két helyet a kormányoldal nyugodtan átengedhetett volna az ellenzéknek. Kérdéses azonban, hogy a jelölés sikerrel járt-e volna így, hiszen két helyről kellett volna három, igen eltérő értékrendű pártnak megegyeznie. Felmerülhet persze az is, hogy ne is legyenek többségben a kormánypárti delegáltak, és akkor három ellenzéki pozíció lenne, amelyeket így már könnyedén szétoszthatott volna maga közt a három párt. Ez a testület döntést csak úgy tudott volna hozni, ha a két kormánypárti tag mindig megállapodik valamelyik ellenzékivel. Erről Majtényi László ATV-s beszélgetésének utolsó perce jut az eszembe, amelyben azt mondja, hogy a korábbi rezsim szerint az ORTT-ben „kormány és ellenzék […] elég sötét üzleteket kötöttek hétről-hétre egymással”.

Ha nem a meglévő szabályon belül keresünk jobb megoldást, és elvetjük, hogy országgyűlési kétharmadhoz kötött öt fő alkossa a legfőbb médiatestületet, akkor tegyük fel a kérdést, hogyan lehetne másképp olyan személyi döntéseket hozni, amelyek a függetlenség és a szakmaiság nagyobb garanciáját jelentenék. Mi volt az előző rezsimben? Korábban a pártok jelöltjei – általában pártonként egy fő – alkották a tagságot, az elnököt pedig a köztársasági elnök és a miniszterelnök közösen jelölte, a végső döntés az OGY-é volt feles többséggel, amúgy négy évre. Ez a metódus több garanciát adott? Bizonyos konstelláció esetén elvileg igen, hiszen ha a köztársasági elnök és a miniszterelnök között politikai társbérlet volt, akkor különleges kompromisszumra volt szükség az elnök megválasztásához. Most változtatna bármit is egy ilyen szabály alkalmazása? Aligha. Viszonylag könnyen belátható, hogyha a kormányfőnek és az államfőnek kellett volna a jelölésben egyetérteni, akkor is Szalai Annamária lett volna a befutó.
 

Általában is elmondhatjuk, hogy a jelölő és a megválasztó intézmény tudatos szétválasztása sem feltétlenül garancia a sikeres és független személyi döntések meghozatalára. Sólyom László elnöksége alatt az általa jelölendő és az OGY által megválasztandó hat posztot összesen 19 szavazással sikerült betölteni, úgy hogy az akkori kormány és ellenzék egymásan mélyen egyetértve bírálta a köztársasági elnök jelölési gyakorlatát. Pont az ORTT elnök megválasztásának egyszerűsége csupán abból a ritka szerencsés helyzetből adódott, hogy Sólyom és Gyurcsány nagyon eltérő preferenciahalmazainak igen szűkös metszésében pont megtalálható volt Majtényi személye. Hogy mennyire lehetett sikeres egy jól eltalált kompromisszummal megválasztott szakértő értelmiségi a médiatestület élén? Másfél év munka után Majtényi maga kopogtatott a Sándor-palota ajtaján és adta vissza megbízatását.

Lehet persze olyan megoldáson is gondolkozni, hogy mindenféle politikai felhatalmazás nélkül, szakértő, vagy magukat szakértőnek tekintő értelmiségiek delegáljanak, praktikusan maguk közül médiatestületi tagokat. Demokratikus jogállamban azonban bármiféle közhatalom gyakorlásához kell egy olyan legitimációs láncolat, amelynek a végén a szuverén áll, jelen állás szerint Magyarországon az OGY összetételéről szavazó választópolgárok.
 

Nézzük meg a kilenc év kérdését is. Kilenc év sok. Akkor is sok, ha a törvényhozónak az volt a célja, hogy időben elválassza a médiatestület és kormány ciklusát. Van példa a magyar közjogban kétharmaddal választott kilenc évre szóló megbízatásra (alkotmánybírók és immár a legfőbb ügyész), de létezik a hatéves is, a legfelsőbb bíróság elnöke ilyen. A politikai ciklusoknál hosszabb megbízatási idő elvileg a függetlenséget erősítő megoldás lehet. Bármi is következik az aktuális magyar parlamenti erőviszonyokból, inkább jó egy olyan megoldás, amelyik elválasztja a ciklusoktól a médiatestület összetételét. Erre viszont a hat év is jó lett volna, ami még jobban is megfelel az európai átlagnak ezen a szabályozási területen.
 

Csupán a tiltakozás egyik pontját tekintettem át, nyilván azt sem kimerítően, mégis látszik, hogy mennyi, szerintem nehezen megválaszolható kérdés kerül felszínre. A politikai tiltakozás persze nem racionális, sokkal inkább érzelmi műfaj, és ez így is van rendben. Ha csak úgy jönnének létre demonstrációk, hogy valamennyi résztvevő tisztában van tiltakozása tárgya minden részletével, sőt, még a megoldásra is van ötlete, valószínűleg el is tekinthetnénk ettől a fontos demokratikus intézménytől. A jelenségről mindennél ékesebben mesél egy klasszikus magyar South Park imitáció.
 

29 komment · 8 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://kuminszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr612589691

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az utolsó médiaháború II. 2011.01.17. 14:50:56

Ráhúzható-e a Fidemokratikus Centralizmus a magánmédiára? Ha áttekintjük a Fidesz holdudvarába tartozó sajtót és annak híveit, megállapíthatjuk, hogy annak egyetlen elemi alkotórésze: a saját nézőpontját tekinti egyedül legitimnek. Ebből táplálkoz...

Trackback: Az utolsó médiaháború 2011.01.17. 14:50:09

Emlékeztek erre a logóra? Abból az időből származik, amikor a mostani kormánypárt még az ellenzéki padsorokból védte a demokráciát a hatalomtól. Ez volt a demokrata körök, a demokráciavonal, a civil szerveződések, a népszavazások és konzultációk k...

Trackback: Szalaiék három hazugsága 2011.01.17. 12:21:48

A pénteki sajtószabadság melletti tízezres tüntetés után a Médiatanács és a Médiahatóság fontosnak tartotta, hogy kiadjon egy közleményt, miszerint ők nagyon sajtószabadság-pártiak. Ebben úgymond cáfolni próbálják a "félreértéseket". A Mong A...

Trackback: Azért nem ugyanaz... 2011.01.17. 12:10:30

Szíjjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint a médiatörvény "ízig-vérig európai jogszabály", legfontosabb pontjai mind megtalálhatók más európai uniós tagállamok médiatörvényeiben. Ennek az építménynek minden egyes kövét a C...

Trackback: Médiatörvény: tényleg elkúrták 2011.01.17. 11:31:02

Az ember gyarló, és ha bármilyen törvény lehetőséget ad a visszaélésre, akkor azt valaki ki is fogja használni. Az intézkedések nyugati kritikusai pontosan ezt kifogásolták, és a Fidesz ezt nem volt képes megérteni. Ahogyan a nemzeti fejlesztési mi...

Trackback: Nincs új a nap alatt! 2011.01.17. 10:56:01

Kinek a nyugdíj, kinek az adókedvezmény! 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

flamer 2011.01.17. 10:59:19

A poszt nagyjából el is mondja, hogy miért eleve rossz az a kérdés, amit felvet: vagyis nem az a probléma, hogy hogyan választják a Médiatanács tagjait (mert mindenképpen problémás lesz), hanem az, hogy egyáltalán mi a fenének kell egy ilyen széles jogkörrel rendelkező testület.

viktor134 2011.01.17. 11:36:00

A probléma a kompromisszum kényszerrel az ami korábban is volt:
ha az ellenzék csak kivonul és obstrukcióra megy, akkor nem lesz sosem kompromisszumos megoldás, csak üres helyek, vagy megválasztásig biztosított hely...

És mivel betonoznak, ez sok pénzbe fog fájni, mert menni fog a következő ciklusban, amire megkapja majd a nem törvényes kirúgás kárpótlását, de állásába nem helyezik vissza.

Az egyetlen jó megoldás:

állampolgárok között sorsolva, kötelezően vállalandóan, jó fizetéssel. :)

misc · http://misc.blog.hu 2011.01.17. 12:13:03

nem kéne pl ekkora hatalmat adni a médiatanács kezébe, máris kevésbé számítana, kik ülnek benne.

Csezmiczei Vitéz János 2011.01.17. 12:23:30

Az a baj, hogy Szalaiék akkor is hazudnak, amikor nyugtatni akarnak.

egyenlito.blog.hu/2011/01/16/szalaiek_harom_hazugsaga

ÖtletElek 2011.01.17. 12:47:55

"műsorszolgáltatási jogosultságokról első körben csak kétharmaddal tud határozatot hozni... Az akarat érvényesüléséhez tehát az ötfős testületből három egyetértő emberre van szükség." szerintem az 5 kétharmada az több mint 3...

safranek 2011.01.17. 13:02:21

Egyszerű: esküdtszék-félét kell felállítani. Bárki jelentkezhet. Egyes ügyekben véletlenszerűen behívnának x embert, akik megnézik/meghallgatják/elolvassák a kérdéses média anyagot és szavaznak. Ez mondjuk csak bizonyos tipusú ügyekre működhet.

Amúgy meg olyan, hogy "független szakértő" nem létezik. Talán akkor lehetne valamiféle pártatlanságot vagy annak látszatát fenntartani, ha teljesen civil kézben lenne.

safranek 2011.01.17. 13:03:43

Bár már volt olyan felállás, amikor civil szervezetek jelölték a tagokat. Az sem működött valamiért.

rubberbandman 2011.01.17. 13:40:45

hűbéresség, urambátyámkodás, komaság, káderezés, modernkori seggnyalás.
történelmi hagyományaink vannak, hogy tisztán szakmai képességek alapján senki ne kerülhessen döntési pozícióba.
a médiatanács választási rendszere szerintem korrekt és demokratikus (az eredménye nem ennyire a fentiek alapján), döntőbb, hogy milyen jogsikat kap ez a társaság, lásd monteszkiő bácsi ismert elméleti okfejtései: hu.wikipedia.org/wiki/Hatalmi_%C3%A1gak_sz%C3%A9tv%C3%A1laszt%C3%A1sa

Várúr 2011.01.17. 13:59:38

@rubberbandman:
MInél többen elemzik (olvassák) a médiatörvényt, annál világosabb, hogy a támadók szimpla műbalhéjáról és hisztijéről van szó. Na meg a médiatulajdonosok ordas érdekeiről. Továbbá a levitézlett balliberálisok politikai tematizáló kísérletéről keleten-nyugaton egyaránt. Mindezt épp az internet miatt nem képes elfedni sem a nemzetközi sajtócéh vonyítása, sem a Facebook-buli divatja...

szempontpuska 2011.01.17. 14:14:43

"Üzenetedben olyan kifejezést vagy linket használtál, ami tiltott. Fogalmazd át és küldd el újra! "

Képtelen vagyok rájönni, mi az a kifejezés ami miatt a kommentet nem küldhetem

rubberbandman 2011.01.17. 14:18:09

@Várúr: a próféta beszéljen belőled.

polyak.gabor 2011.01.17. 14:20:56

"Pártok konszenzusa, még kevésbé csupán a parlamenti pártok konszenzusa, nem alkalmas arra, hogy alkotmányos garanciát nyújtson a véleményszabadság teljességére. Ellenkezőleg: az államtól való szabadság azt kívánja meg, hogy se a parlament, se a Kormány nem juthasson a műsor tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó befolyáshoz; ahogy politikai pártok, azonos feladatra vagy ugyanazon érdek képviseletére létrejött csoportok befolyása sem lehet meghatározó." (37/1992 AB hat.)
E követelménynek persze már az ORTT sem felelt meg. Az nem igaz, hogy a mindenkori médiahatóság választása nem vihető távolabb a politikától. Legalább a jelölést lehetne szélesíteni, abba be lehetne vonni nem politikai szervezeteket is. Jó megoldás lenne a rotáció is, mondjuk atgok felének cseréje félidőben. Ezzel bebetonozás nélkül biztosítható a ciklusokon átnyúló hivatali idő. Az új törvényben törekvés sincs a politikától való távolításra, és nem vezet soha a törvény olyan értelmezése, ami teljesen eltekint a megalkotásakori tényleges helyzettől.

megszűnt 2011.01.17. 14:39:02

"a médiahatóság és a médiatestületek politikai függetlenségének biztosítása"

Számomra az derül ki az írásból, hogy erre nincs lehetőség és nem volt igény, hiszen abból, ha valaki csak kavarja a dolgokat, az rossz irányba visz. Egyszerűbb a kétharmad biztonságában meghozni a döntéseket, bár igen, a 9 év valóban sok!

Mivel a férjem és én más-más újságokat olvasunk, ő elkötelezett fideszes (a Fidesz delegálja pl. a választásokkor, ellenőrizni a szavazókör rendjét), rengeteg konfliktust okoz ez kettőnk között! pl. ő a Demokratát, Heti Választ, Magyar Nemzetet, Magyar Hírlapot olvassa, én meg az Indexet és brit lapokat inkább.
Mi, itthon ezt a demokráciát gyakoroljuk, hogy mondja nekem: - Olvasd el a Demokratát, hát látod milyen ember ez a Tóta W. Árpád?! Mire én:- Hát miféle stílusban ír Bencsik András és na nézd meg, Bayer Zsolt! (Bencsik vezércikke majdnem a házasságunk végét jelentette!!)

Azt mondja a férjem, a Facebook nem sokáig működik már, mert nem vállalja fel, hogy esetleg becsúszik egy büntetés. Nem tudom, hol olvasta, kérdezem inkább: Van-e ennek alapja?

A másik, amit mond a férjem és ebben egyetértünk: ha egyik oldal sajtósait büntetik, akkor elvárja, hogy a másik oldalét is ugyanúgy. Pártatlanul.

kumin 2011.01.17. 14:45:41

@szempontpuska: a problémát a "gyufaszálnyi" szó okozta.

A posztíró elkezdi taglalni a többpárti ORTT működésével kapcsolatos (jogos) visszásságokat, majd egy laza húzással átugrik az elnökválasztás kérdésére...
Ad 1. az 1996 évi I. törvény hibáitól még egy jottányit sem lesz jobb az új médiatörvény (sőt! de facto rosszabb - és nem csak azokban az elemekben, amit a szerző egyáltalán említésre méltónak talál)
Ad 2. Az elnök kérdésén túl van egy objektív és igen releváns különbség, amiben az előző (szintén kétharmados törvény utcahossznyival jobb) a mostaninál - tehát ez utóbbi jelentős visszalépés a pártállami médiaszabályozás felé:
ez pedig: a pluralizmus, a paritás elve. Akárki is választotta az elnököt, az eddigi rendszer garantálta mind kuratóriumok, de a Médiahatóság szintjén is a szavazategyenlőséget, a részvétel lehetőségét, ezáltal a befolyást, a döntési részvételt és a kölcsönös ráláthatóságot a köz- és a privát médiára.
A színfideszes médiatanácsi struktúra márpedig azt jelenti, hogy nemhogy a kormányzó párt (mostantól kilenc évre, függetlenül attól, hogyan alakulnak a következő választások) nem!... nem kétharmad arányban, hanem 100%-ban irányítja, ellenőrzi és finanszírozza. Mind a közmédiát, mind a nem közmédiát (ez utóbbinak ui. szintén jelentős szegmense a nem kereskedelmi szféra).
Erről hallgat a poszt szerzője.
Ad 3. Közmédia: A rádió és televízió alkotmányos működésének feltételeként a törvénynek ki kell(ene) zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak.
Ez a kritérium éppen úgy vonatkozik kormányra, mint parlamenti pártokra, avagy azon kívül álló bármilyen társadalmi csoportokra. A befolyásolás puszta LEHETŐSÉGE már alkotmányellenes. Márpedig ez a törvény nemhogy felszámolta a vonatkozó garanciákat, hanem egyenesen megalkotta a befolyásukat.
Konklúzió: az előző médiatörvényre mutogatással egy gyufaszálnyit sem lehet indokolni az új szabályozás létjogosultságát.

szempontpuska 2011.01.17. 14:47:20

@kumin: Ohh a mindenit neki :-(
Nem elég piszkos a fantáziám, hogy erre rájöjjek :-)

Köszönöm, hogy betetted. Korrekt

szempontpuska 2011.01.17. 14:54:25

@Várúr: "MInél többen elemzik (olvassák) a médiatörvényt, annál világosabb, hogy a támadók szimpla műbalhéjáról és hisztijéről van szó."

Hát így jár az, aki szíjjártóból tájékozódik :-D

kumin 2011.01.17. 14:55:48

@szempontpuska: Ad 1. nem a korábbi médiatörvény fényében szeretném szebbnek látni a mostanit, csupán a korábbi tapasztalatokkal szeretném illusztrálni egy jól működő, független szakmai testület felállításának nehézségeit.

Ad 2. egyetértünk abban, hogy a pluralizmus elve fontos. Én felvetettem néhány megoldást, és rámutattam az általam vélt problémás mivoltukra. Most várom a Te javaslatod.

Ad 3. Bár erről nem is nagyon szólt a poszt, de szívesen olvasnék arról is, hogy milyen vezető-kiválasztási és finanszírozási modellel lehet már a befolyásolás lehetőségét is kizárni a közmédiumokból. Kellő tisztelettel ehhez csak annyit jegyeznék meg, hogy ma már ezt sokkal kevésbé érzem olyan drámai kérdésnek, mint a médiaháború idején, tehát nem biztos

szempontpuska 2011.01.17. 15:15:47

@kumin: Ad 1. A jelenlegi magyar közéleti viszonyok között reménytelennek látom egy független szakmai testület megalkotását. Bárkiről vag bármiről van szó, - erre számtalan példa van akármelyik területen - a pártok és politikai erők úgyis találnak egy rokont, egy levelet, egy kollégiumi szobatársat, vagy egy nagynénit amire csimpaszkodva rögtön kétségbevonják annak függetlenségét. Ismét hangsúlyoznom kell (rossz szokásom :-D ) ettől a mostani szabályozás rossz irányban csak távolodik.
Éppen hogy a garanciákat kell, a kölcsönös átláthatóságot és közös döntést kell erősíteni és nem annak elemeit felszámolni.

4 éves keresztciklus + paritás elve és újra-nem-választhatóság megtenné. Jobbat (még nemzetközi kitekintés után) sem tudok. Esetleg kizárni minden olyat, aki valaha is állami, vagy pártfunkciót töltött be, képviselő volt. (ennek mondjuk Szalai Annamária, Majtényi, Tirts és Wéber pl.nem felelt volna meg, de Körmendy-Ékes Judit igen.)

Ad 2. felvetettél néhány megoldást és annak problémáját, miközben kőbevésettnek tekinted az ötfős Médiatanácsot. Ugyan miért kell ragaszkodni az 5 főhöz??? Az az elv, hogy minden parlamenti (frakcióval rendelelkező) párt delegálhat tagot, sztem megfelelt. Pláne azzal kombinálva, hogy nem lenne újraválasztható...

Kuratóriumok esetében könnyebb a dolgom. A döntési mechanizmusból kizárt (partvonalra tett) társadalmi szervezeteket soroslással választották, de úgy, hogy simán járható volt, hogy az egyes társ-i szervek, aprópénzért eladták a delegálás jogát, ezáltal voltak hivatásszerű kuratóriumi delegáltak, akik egyszerre 6-8 szervezet színeiben indultak a sorosolásnál.

Ezt már az ORTT is megtehette vola, hogy a delegáltak nevét ELŐRE be kell jelenteni és egy személy csak egy szervezet nevében indulhat. Ezáltal megszűnik a Pós Péter/Gráf Csilla jelenség.

Ad 3. Nem tudok 100%-os módszert a kizárásra. De hogy ennek fékjeit és korlátait erősíteni, nem pedig felszámolni kellett volna az biztos. Az előző pontban írottak (kuratóriumi tagok) részbe ide, vagy inkább ide tartoznak.

Az megint visszalépés, hogy most már nem nyílt pályázaton, hanem egy kormányfőhöz kötődő elnök által megnevezett két jelölt közül lehet választani elnököt.
Választani is egy olyan kuratórium választ, ahol a Médiatanács által delegált Kuratóriumi elnök + 1 tag révén a mostani kormánypárt mindenkori szavazattöbbsége garantált.

Ebben az irányban a hosszabb távra kötendő közszolgálati szerződést jó, hasznos és európai példának tartom.

Ehelyett mi lett most?
Közszolgálati Költségvetési Tanács néven leül 7 ember egy azstalhoz és évről évre eldönti, melyik intézmény, mennyi pénzt kap a következő évben.

És ebbe még a parlamentnek sincsen beleszólása. Nesze neked normatív finanszírozás! Nesze neked tervezhetőség.

kumin 2011.01.17. 16:01:17

@kumin: a vége lemaradt: nem biztos, hogy érdemes túlzott erőfeszítéseket tenni ezen a területen.

kumin 2011.01.17. 16:15:28

@szempontpuska: Ad 1. "4 éves keresztciklus + paritás elve és újra-nem-választhatóság megtenné. Jobbat (még nemzetközi kitekintés után) sem tudok. Esetleg kizárni minden olyat, aki valaha is állami, vagy pártfunkciót töltött be, képviselő volt." A korábbi médiatörvényben alkalmazott paritásos szabály szerint most lenne két kormánypárti tag, és minden ellenzéki párt részéről egy tag. Egy ilyen helyzet vagy permanens döntésképtelenséghez, vagy a Majtényi által jelzett sötét alkukhoz vezetne.
Ad 2. A poszt azzal folytatódik, hogy milyen egyéb megoldások lehetnek, ha nem ragaszkodunk az 5 főhöz.
Ad 3. Ha ennek az egésznek az lenne az eredménye, hogy az egyoldalúsága miatt pártos és érdektelen lesz minden közszolgálati tartalom, akkor a döntéshozók a hajukra kenhetik az egészet, hiszen hangulatot formálni, véleményt befolyásolni, vagy bármit, amit a politika akarhat a médiától, nem lehet olyan szolgáltatókkal, amelyeket senki nem néz/hallgat/olvas. Szerintem egy racionális kormány érdeke az lenne, hogy egy szerethető, az általános közszolgálati standardokhoz közelítő, ezáltal nézett közszolgálati médiacsomagot készítsen. Ennek a feltételei a centralizálással meg a gördülékennyé tett döntéshozatallal most éppen adottak is lennének. Ehhez persze nem a korábban hiteltelenné vált műsorkészítőket kell visszahozni, úgy biztos nem fog menni, de az esélyt én ebben a pillanatban még nem temetném.

szempontpuska 2011.01.17. 17:17:21

@kumin: Ad 1. Ugyan miért vezetne permanens döntésképtelenséghez? Ezt nem értem!
Elvégre a médiahatóság ortt-ként így működött 14 éven át - minden hibája, rossz híre és mutyija mellett - igenis működött. Vagy mire gondolsz pontosan, aminek a terén fennált ez a permanens működésképtelenség?

Igen, való igaz, hogy a paritás egyben kompromisszumkényszert is feltételez és megkövetel! De alapkérdés, hogy letesszük a voksunkat a demokrácia macerás egyeztetése vagy az egypárti irányítás mellett. Elvégre a kádári médiarendszerben sem kellett se mutyizni, se kompromisszumokat kötni.
Nem is volt ám gond a döntéshozatal gördülékenységével!

ad 2. A folytatás nagyjából arról szól amiről az előző ppntban is beszéltünk. Hogy egyeztetni kell és mutyi lesz belőle (ahogy Majtényi megmondta). Nos őszintén: Az a tény, hogy immár egyetlen oldal (ellenőrzés nélkül) dönt, azzal kizártuk a mutyit? Megoldottunk tehát valamilyen problémát? Előrébb léptünk?

ad 3. Én a probléma bagatellizálását látom abban, hogy csak jó személyeket, hiteles műsorkészítőket kellene kinevezni. Ehhez nem kell centralizálni és egypártivá tenni a médiairányítást.

Mi lenne, ha a pártok maguk delegálnának hiteles embereket a média élére és a hatóságba? Ugyanott lennénk? - Ugyanott!
Az egypárti Médiatanács csak közbeiktat egy (felesleges, veszélyes, önkényes) lépcsőt de végül ugyanarra a problémára lyukad ki: Hiteles emberek kellenének.

Nota bene, a paritásos rendszerben elképzelhető volt, megtörtént, hogy olyan, hatalomhoz korántsem köthető vezetők, mint Kondor Katalin kitöltse a mandátumát, vagy Suchot megválasszák elnöknek.

A közszolgálati és nem közszolálati médiának nem csak az a szerepe, hogy érdekes legyen, hanem hogy gyakorolja a nyilvánosság kontrollját.

Ma pl. el tudod-e képzelni, hogy a közszolgálati Rádió, manapság lehozza egy kormányfő "öszödi beszédét"?

Várúr 2011.01.17. 20:04:52

@szempontpuska:
És így jár az, aki vizipuskával lövöldöz... Legalább engem ne nyálazz a szempontjaiddal. Pont.

szempontpuska 2011.01.17. 22:26:05

@Várúr: azért ha lesz rá időd, nézz utána mit jelent az, hogy "szempontpuska"

Várúr 2011.01.17. 22:47:03

@szempontpuska:
nemtom, honnan puskázol.. talán egy közeli vödörből?

megszűnt 2011.01.18. 09:05:04

@kumin:
"Szerintem egy racionális kormány érdeke az lenne, hogy egy szerethető, az általános közszolgálati standardokhoz közelítő, ezáltal nézett közszolgálati médiacsomagot készítsen."

Egyetértünk! Feltételezzük, van egy racionális kormányunk, a Fidesz, ezen az úton haladjunk hát a megoldások irányába.

Mert még mindig nem vagyunk olyan messze egymástól, Ferenc, hogy én Gyurcsány racionális kormányát óhajtanám vissza! Őt soha.

megszűnt 2011.01.18. 14:34:34

@kumin:
Amikor azt kérdezed a Mokkában és nem érted, miért a médiatörvénynél "borult a ", akkor ezt szeretném megmagyarázni neked (kihagytam, hátha letiltja a szót a moderációs gép), szóval sok volt a hirtelen meghozott törvény és a média ügye csak az utolsó csepp a pohárban. Próbálom röviden és tényleg sok más lenne még, mert nem közvetlenül téma.

A beiskolázás kérdése, Hála Istennek engem már nem érint, de bizony nem bírta volna a kislányom, ha korábban adom be, mint egyébként azt jónak láttam. Így is csak úgy bírta, hogy itthon vagyok, a napközit már nem, de ettől még egy jó képességű gyerek, ha kisegítőben kezdi, rányomom a pecsétet a hátára. Ha osztályozzák, úgyszintén.

Itt a magánnyugdíjpénztár ügye. Aki milliókat keres, ő azért már elgondolkodik és dönteni kell. Nem kevesen kérdezik meg a véleményemet és mondom el az ügyben.

A pálinkafőzés legalizálása viszont egy nagyon jó döntés volt, aki ezt vitatja, az nézzen a szemembe és merje vitatni!

Az okokat kereshetjük, dönthetünk egy bizonyos pontig, sőt el is hagyhatjuk az országot, mi igaz magyar emberek, akik minden rendszer ellenére, igaz katolikus gyerekeket adtunk az országnak. De nem ez a megoldás.

tlac 2011.01.18. 16:51:25

@szempontpuska: Elvégre a médiahatóság ortt-ként így működött 14 éven át - minden hibája, rossz híre és mutyija mellett - igenis működött.

alig működött.. és pártmutyik lettek belőle. bő 1 éve nincsenek TV , rádió elnökök pl.

szempontpuska 2011.01.18. 17:24:48

@tlac: Talán neked újdonság, de a TV-Rádió elnököket nem az ORTT választotta...

Geo_ 2011.01.28. 14:29:04

kumin, (Kedves FeriTTisztelt Kumin úr)!
Netes tegeződésben: jó az okfejtés, fejtegetés - s még azt a létező veszélyt is sikerült kikerülni, mely a kormányzati kommunikációt támogatja, bemutatva, hogy az egyes elemek megtalálhatók a svéd, mások az ízlandi, a harmadik a dán, stb.... szabályozásban). (Rendszerelméletből tudjuk, hogy egy rendszer nem egészen a részek összege - hanem már valami más.)
Így pl. önmagában bár tragikus lehet egy szocinak - de nem demokrácia-ellenes, ha egy testületben eléri a 2/3-os arányt a fideszes delegáltak aránya - kivéve, ha előtte direkt módosítottak a korábbi szabályozáson. Hasonló a helyzet a 9 évre történő kinevezéseknél.
Együtt látszik a lényeg: egy kézből történik a kinevezés, a szabályozás/norma állítás, az ellenőrzés, a szankcionálás - s egyben a közmédiában dolgozók feletti munkáltatói jogok gyakrolása is. Olyan emberek felett - akik, igaz, egy más törvény alapján - 2 hónap felmondással, de indoklás nélkül kirughatók. (Írod, a többi résszel is foglalkozol - de a részek elemzése közben se vesszen el az "egész".)
Az már nem jogi, hanem általános közállapoti kérdés: Angliában hiába a miniszterelnök nevezi ki a BBC igazgatóját - ő attól kezdve valóban önálló és független ember. Ugyanígy, valamennyire érett társadalmakban egy kinevezett nem a kinevezőnek - hanem a posztjának tartozik felelősséggel. Nálunk erre nem látok semmiféle biztosítékot - pl. az AB tagjai a közeljövőben megmutathatják, kik is ők.

A szerző

Kumin Ferenc

Politológus-közgazdász, a Századvég Alapítvány vezető elemzője

2002 óta jelennek meg politikai elemzései az on- és az off-line médiában

2006 és 2010 között Sólyom László köztársasági elnök kommunikációs és stratégiai tanácsadója

Facebook

süti beállítások módosítása