Nemrég bántottam az Economistot, most egy másik angolszász hetilapot, a Newsweeket viszont dicsérni szeretném. A brit utcai zavargások feladták a leckét az újságíróknak, véleményformálóknak. Mi volt ez? Az elnyomott tömegek segélykiáltása, vagy 100%-os nyár végi leértékelés, amelyben unatkozó fiatalok igyekeztek minél több mobiltelefont és lapostévét fizetés nélkül magukhoz venni? Az újság többféle, markánsan eltérő véleménynek is teret engedett.

(forrás)

Egy emlék valamikor 2000 tájáról. Volt egy kedves, Németországból érkezett tanárnőm az egyetemen, valamilyen politikai gazdaságtan szemináriumunk volt együtt. Elszánt, kérlelhetetlen balos volt, igazi idealista, kedves, romantikus alkat. Éppen akkor is valamiért valahol vadul törtek-zúztak az utcán. Ez szóba került az órán, és én megkérdeztem tőle, hogy szerinte ez már kezdete-e a létező kapitalizmus ellen kibontakozó globális felkelésnek. Nagyjából sejtettem a válaszát, de az ő szájából akartam hallani. Mégis meglepődtem. Nem a válaszon, mert az a papírformának megfelelően igen volt, hanem sokkal inkább azon az elszánt, hirtelen nagyon komolyra váltó tekinteten, amivel a válaszát megadta.

Mindezt csak azért mesélem el, mert az én kedves tanárnőmet nem tekintem egyedi jelenségnek. Komplett kultúra ült rá a megfoghatatlan, de leginkább az erőszakos, háborúzó állammal szövetkező kapzsi vállalati világ elleni forradalomba hívásra. Aki hallgatott már az Asian Dub Fundation, Rage Aginst the Machine, Flobots stb. (hosszú a sor), amúgy kiváló zenéket, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. Ezek a zenék attól is szerethetők, mert mondani is akarnak valamit, de úgy tűnik, hogy ebben a körben a mondani akarás mindig egyenlő az elnyomottak felkelése iránti vágyakozással.

Ennek tükrében volt érdemes a Newsweek cikkeit olvasni. Az első írás, Saskia Sassen tollából Why Riot Now? címmel meglehetős hűséggel mutatta meg az idealista baloldal vélekedését, amikor rögtön a szöveg elején a szerző tisztába tette: The recent upheavals in Britain are also about social claims. The agitators come from the most disadvantaged urban areas across the country. Their chances of being heard by power are very limited, so riotous violence is one way of being heard. Amúgy a saját, címbeli kérdésére, miszerint miért most volt felkelés, három pontban válaszol: 1. az utca a politikai tiltakozás színtere azoknak, akik nem férnek hozzá a formális intézményekhez, 2. a brit kormány drákói megszorító intézkedései, 3. a közösségi média és a Blackberry mozgósító ereje.

A második cikk, Daniel Hannan írása No Root Causes címmel nagyobb távolságtartással igyekszik véleményt alkotni. Tételmondatai: As people usually do when confronted with something unexpected, they seized on the disturbances as a vindication of whatever they already happened to believe. Rightists saw a generation of spoiled louts, drained by the welfare state of any sense of personal responsibility. They saw the products of politically correct state schools that had failed to instill discipline. They saw a milquetoast police force, more concerned with anti-racism than with the protection of property. Leftists, by contrast, saw the effects of poverty and inequality—and possibly also of racism and police brutality. Szerinte nem érdemes politikai motivációkról beszélni, hanem egyszerű bűncselekményekről. Még az anarchizmus sem írja le jól a lázadás résztvevőit, hiszen többségében az állami apanázsokból élő diákok és munkanélküliek vitték a prímet, így részükről az állam tagadása minimum irracionális lenne. Hannan konklúziója az, hogy a béna, leginkább az előző, munkáspárti adminisztráció alatt legyengített rendőrség állapota okozta, hogy a dolgok ideáig fajultak.

Végül egy harmadik nagy cikk végképp elbillenti a mérleget a szkeptikusok irányába. Sion Simon, egyébként munkáspárti képviselő 'A Violent Convulsion of Kids on Holiday From High School' című, talán a leginkább beleérző és hiteles írása adja meg a legegyszerűbb választ arra, hogy mi is történt a briteknél ezekben a napokban: They are not furious, not writhing with alienation and anomie. They are bored. It is neither the French Revolution nor the Watts riots. It is more like Lord of the Flies.